Daganatos Betegek Lelki Rehabilitációs Otthona - 8572 Bakonyszücs, Petőfi u. 2.

Gondolatok a mentálhigiénés képzési programok szükségességéről


Célcsoportunk:

  • rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő gyermekek, serdülők, ifjak és családtagjaik,
  • valamint az őket gyógyító és rehabilitációs munkát végző szakemberek.

A gyermek vagy ifjú malignus betegsége olyan biológiai paradoxon, amelyet a gyógyítási eredmények ellenére is súlyos krízisként él meg a hozzátartozó és szorongásokkal övez a társadalom.

Mindaz a pozitívum, amelyet testi-lelki gyógyításuk terén felmutathatunk, modellértékű lehet.

Az orvostudomány rohamos fejlődése ugyanakkor azt az ellentmondást is magában hordja egyúttal, hogy egyre több rehabilitációra szoruló egyént kell számon tartanunk.

A különböző mozgásszervi, érzékszervi vagy értelmi fogyatékkal élők rehabilitációjára évszázados minták állnak rendelkezésre. A rákbetegek gyógyulásának ellenben még nincsen történelmi múltja, így a követhető rehabilitációs modellek kimunkálása napjaink új szükséglete.

Eközben a halálos fenyegetettségbe került gyermekek, fiatalkorúak megmentése nagy érzelmi terheket ró magára a gyógyító teamre is.

I. A kor, amelyben élünk – változik


A huszadik század „sikeresen” befejezte azt az érték- és közösségvesztési folyamatot, amely a felvilágosodás korától kezdve az egyéni szabadságot, az individuális érvényesülést emelte „oltárra”. Napjaink különböző válsághelyzeteit ez a folyamat vagy okozza, vagy elmélyíti.

Az empíria „diadalmenete” egyúttal a lelki értékek, az érzelmi műveltség devalválódását is magával hozta.

A vallásos hit részleges, vagy teljes elvesztése az egyént „beszorítja” a neki jutó néhány évtized kereteibe. „Itt és most” kell bizonyítania eredményességét, egy olyan pragmatikus társadalomban, amely – legalábbis a nyilvánosság szintjén – a sikert jutalmazza. A mérhető, materiális hasznot hozó sikert.

A természetes közösségek (nagycsalád, falu stb.) bomlásával a szentté avatott individuum gyakran elmagányosodott, vagy társas magányban él. Ehhez az elmagányosodáshoz szegődött a fogyasztói társadalom a maga látványos, tucatáru-kínálatával, s a magány „ellenszere” gyakran tárgyi dömpingben realizálódik.

Divatossá vált „szinglinek” lenni, aki lehet, hogy valójában mélységesen egyedül van.

Világméretű jelenség a humán értékek, érzelmek leértékelődése, az érzelmi kultúrát fejlesztő művészetek háttérbe szorulásával együtt.

Minderre az emberi psziché számára természetellenes állapotra adott reakció az alkohol-, illetve drogfüggőség arányának szintén világméretű növekedése.

II. Az emberre jellemző törvényszerűségek – maradnak


Az emberhez mint pszichoszomatikus egységhez kicsit is közel álló szaktudományok az alábbiakat állítják:

1. Az egyén természetes állapota a közösséghez való tartozás

  • Individuális adottságaink egy olyan szocializációs folyamatban fejlődnek és teljesednek ki, amelynek energiabázisát a személyekhez kötődő dependenciaigény kielégítése képezi. A személyiségfejlődés kezdetén ez a szeretet függősége, amely az identifikációs folyamatokat motiválja. Életünk végéig a szeretetkötődés adja az alapját bármely érzelmi azonosulásunknak, és ezzel együtt kreativitásunk, morális arculatunk stabilitásának.
  • Mivel szocializálódni csak közösség(ek)ben lehet, csak az az egyén képes pozitív érzelmi állapotban élni, cselekedni és megmaradni, akit valaki vagy valakik szeretnek, számon tartanak, elismernek – még akkor is, ha netán nem szép, sikeres, vagy gazdag.
  • Az állandó bizonyítás, megméretés, amit a teljesítmény- és sikerorientált társadalom elvár, nemcsak neurotizál, hanem gyakran krízishelyzetet is okozhat.

2. Korunkban ismert a testi betegségek és a tartós stresszállapotok közötti összefüggés

  • A test és lélek egységének elfogadása azt is jelenti, hogy gyógyítási „repertoárunkba” belevisszük a lelki tényezőkre történő folyamatos odafigyelést is. Azaz: elfogadjuk, hogy klienseink pszichológiai rehabilitációja a testi gyógyítást is szolgálja.
  • A pszichoszomatikus gyógyítást elfogadó szakemberek tudják, hogy a testi mínuszokat (előnytelen testi adottságok, betegség okozta elváltozások) a lelki-szellemi képességek kiművelése, magasabb szintre történő emelése nemcsak kompenzálja, hanem olyan személyiségnövelő többletet ad, amely maradandó értékek létrehozására is képessé teheti az egyént. Vagy: olyan morális felemelkedésre teszi képessé az embert, amely modellértékű morális válságban lévő csoportok számára.
  • Tudatában kell lennünk annak a ténynek, hogy a pozitív érzelmek (szeretet, segíteni tudás) jelentősen javítják az egyén fiziológiai státuszát is. Erősítik a megküzdési stratégiákat, fogékonnyá tesznek a katarzisra, az örömre, életigenlésre.
  • A vallás oldaláról történő problémamegoldást minden szakembernek tiszteletben kell tartania az alábbiak miatt:
    • A vallásos hit a közösséghez való tartozás élményét adja az egyénnek
    • A szabad akarat prioritását hirdeti, miszerint az ember szabadon választhat jó és rossz, helyes és helytelen között.
    • A történelmi vallások a szeretet érzelmének elsőbbségét hirdetik. Néhány évtized helyett hosszú perspektívát ígérnek. Szabályaikkal megóvnak a szabadosság veszélyeitől.
    • Annak az embernek, aki „társas lény”, fontos a család, a munkahely, a nemzet – a Világ.
  • Betegeink és családjaik felé fontosságuk, társas mivoltuk tudatát is képviselnünk kell.

III. Önmagunk mentálhigiénés „programja”

Célcsoportunk pszichoszomatikus, azaz teljességre törekvő gyógyítása érdekében olyan centrumok szükségesek, amelyekben a személyi oldal, a gyógyító team képes az alábbiakra:

  • Empátia: megfelelő verbális és nonverbális kommunikációk magával a beteggel és a családdal. (A különböző életkorú gyermekek jobb megismeréséhez hasznos lenne az alapvető fejlődés-lélektani törvényszerűségeket elsajátítani.)
  • Helyes önismeret (motivációink ismerete, kudarctűrő képességünk felmérése, elhárító mechanizmusaink felismerése, kommunikációs hibáink, stb.)
  • Az átlagosnál szélesebb körű filozófiai ismeretek.
  • Nyitottság a humán tudományok, művészetek irányában.
  • Olyan értékrend, amely lehetővé teszi klienseinket is a katartikus érzelmek megélése felé „terelni”.
  • A különböző vallások tisztelete, mert az azokba való kapaszkodás vigaszt nyújt akkor is, ha mi már nem vagyunk erre képesek.
  • Az egyén öngyógyító törekvéseinek felismerése és „jutalmazása”.
  • A támogató kis- és nagyobb közösségek értékének felismerése, és „beemelése” a gyógyító munkánkba.
  • Az egymással történő rivalizálás (mint önkompenzáló jelenség) helyett szakmai alázat.

Fenti személyiségvonások „kimunkálásához” olyan munkacsoportokon belüli együttes élmények szükségesek, melyek során mód nyílik:

  • esetmegbeszélésekre (orvosok, nővérek, mentálhigiénés szakemberek együtt!)
  • olyan, személyiségünket gazdagító speciális ismeretek megszerzésére, melyeket nem tanítanak a felsőoktatási intézményekben

A mentálhigiénés képzések során maga a gyógyító team is eljut hivatása „személyiségnövelő” hatásainak felismeréséig, egyfajta lelki „megtisztulásig”. Növekedhet a munkatársak iránti bizalom. (Ha a ránk bízottaktól, a betegeinktől bizalmat várunk, akkor magunkban is ki kell munkálnunk saját munkatársi közösségünk iránti bizalmunkat.)

A bevezető gondolatokban vázlatosan elemzett válságkeltő jelenségek ismeretében tudatosítani kell magunkban a következőket:

  • Az érzelmi gazdagodás gyógyító hatású.
  • A „társ(ak)” szorongáscsökkentő hatású(ak).
  • A sorstársközösségek az egyén öngyógyító képességeinek legjobb motiválói.

A testi megpróbáltatások csak lelki többletekkel enyhíthetők. Ezekkel viszont nemcsak rehabilitációs „eredmények” érhetők el, hanem célcsoportunk össztársadalmi szinten is követendő modellé válhat.

Mindez csak akkor érhető el, ha maga a gyógyító team is képes mind saját vonatkozásában, mind a kliensek oldaláról a „humán tőkébe való beruházás” fontosságát felismerni és elismerni.

Bakonyszücs, 2010. július

Dr. Bakos-Tóth Márta

otthonvezető

A tanulmány „célba talált!”

A Gyermekonkológiai Hálózat mentálhigiénés szakemberei 2011 júliusától napjainkig évente két-három alkalommal meghitt találkozókon vesznek részt itt a Bakonyban. A belső képzésüket is célzó többnapos együttléteket mindig meglátogatja dr. Kriván Gergely, a Magyar Gyermekonkológusok és Gyermekhematológusok Társasága elnöke és dr. Garami Miklós, a Magyar Gyermekonkológusok és Gyermekhematológusok Társasága titkára.

A képzések, találkozók helyszíne: Bakony Hotel, 8427 Bakonybél, Fürdő u. 57.

A mentálhigiénés képzések kezdeményezője és anyagi megvalósítója a Daganatos Betegek Lelki Rehabilitációs Otthona.

Ezúton is hálás köszönetet mondunk Király István Úrnak a költségek terén nyújtott jelentős kedvezményekért, és a Bakony Hotel minden munkatársának a kedves, családias vendéglátásért.

Bakonyszücs, 2014. július

Dr. Bakos-Tóth Márta